A PROJEKTRŐL

A kétezres évek első fele a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás jelentős fejlődését hozta magával, amely egyúttal jelentősen megnövelte a helyi önkormányzatokra háruló feladatokat és felelősségét is. Az Európai Unió előírásait figyelembe véve, hazánkban a települési szilárdhulladék-kezelési kötelezettséget a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szabályozza, melynek értelmében a települési önkormányzatok 2003. január 1-ig kötelesek voltak a szilárd hulladék kezelésére közszolgáltatást szervezni, amelynek legalább a hulladék ingatlantulajdonosoktól történő begyűjtésére és ártalmatlanítására ki kell terjednie.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatban lefektetett irányvonalak

• Az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles – a lehetőségeihez mérten – mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a lehető legkisebb mértékű legyen.
• A „szennyező fizet” -elv alapján a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált termék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani. A szennyezés okozója felel a környezetszennyezés megszüntetéséért, a szennyezés által okozott károk helyreállításáért és a kár megtérítéséért.
• A közelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására, a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott, lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerül sor.
• A regionalitás elve vagy a területi elv alapján a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, a gazdaságossági és a környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni.

A „Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program – Települési Szintű Hulladéklerakók Rekultivációja”, KEOP-2.3.0/2F-2008-0003 kódszámú projekt Támogatási Szerződésének aláírására, 2009. április 7-én került sor.

A rekultivációs program célja

• Vízbázisok védelme: a rekultiválandó lerakók felszín alatti víz szempontjából érzékenyen, vagy fokozottan érzékeny területen fekszenek; a rekultivációval elkerülhető ezen vízbázisok szennyeződése.
• Ingatlanok értéknövekedése: a rekultivált lerakók ugyan forgalomképtelen területek, de a környezet állapotát, a tájképet jelentősen javítja; így az érintett településeken az ingatlanok értékének növekedését eredményezheti.
• Idegenforgalom fejlődési lehetősége javul.
• Emberi egészség-kockázat csökkenése.
• Védett élőlények állományának növekedése.
• Biodiverzitás növekedése.

A komplex projekt legfőbb célkitűzése: alapjaiban változtatni a jelenlegi hulladéklerakási gyakorlaton.

A végső cél, hogy kizárólag a szakmai anyagokban megfogalmazottak szerint működő, a környezetvédelmi követelményeket teljes egészében kielégítő lerakók fogadják a kitermelt hulladékot.

A nem megfelelően kialakított tárolók és lerakók bezárása és felszámolása és/vagy korszerűsítése után szükséges:

• a régi lerakókat kiváltó, legalább 100 ezer főt kiszolgáló regionális hulladékártalmatlanító létesítmények megépítése,
• a régi lerakók teljes rekultiválása,
• az illegális hulladéklerakók kialakulásának megakadályozása, a meglévők felszámolása.

A projekt keretében 100%-os Európai Uniós támogatás mellett a Mecsek-Dráva Társulás 313 tag-önkormányzatából összesen 88 településen került sor a korábban felhagyott települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjára. A 88 lerakót a helyi adottságok miatt 3 féle kivitelezési megoldással kerültek rekultiválásra:

• Többségében az együtemű rekultiváció (58 db lerakó) valósult meg, vagyis a régen bezárt, véglegesen „beállt” lerakók esetében a teljes – hatósági engedélyben rögzített – rekultivációs rétegrend kialakításra került.
• A kétütemű rekultivációra kerülő lerakók (6 db) egyedi felmentvény alapján 2008. december 31-ig működhettek, így a lerakóra került hulladék a tömörítés ellenére is még több évig roskadni fog. Ezért a projekt keretében jelenleg csak az átmeneti záró réteg került kialakításra, s a végleges állapot beállta után az önkormányzatok fejezik be a rekultiváció 2. fázisát (termőréteg + növényesítés).
• Felszámolásra az a 25 db hulladéklerakó volt kötelezett, ahol a hulladék jelenléte vízbázist veszélyeztetett (talajvízben áll, ártéren fekszik stb.). Ez esetben a felszedett hulladékot szétválogatják. A kiválasztott fémeket értékesítették, a veszélyes hulladékot megfelelő ártalmatlanító helyre szállították, a komposztálódott hulladék és az inert hulladék a helyszínen maradt. Az elszállítandó „maradék” hulladék az EU előírásoknak megfelelően, szigetelt lerakóba kerültek elhelyezésre.

A fejlesztések során a Dél-Dunántúlon az új irányvonalaknak megfelelő lerakók jöttek létre, amelyek a szállítási útvonalak racionalizálásával, a korszerű technológiák alkalmazásával biztosítják a környezetterhelés minimálisra csökkentését.

A PROJEKTRŐL - TECHNIKAI ADATOK